A ligakupa ötlete Angliában az 1950-es évek második felében merült fel először, amikor a legtöbb egyesület a stadionjában bevezette a villanyvilágítást, és ez lehetővé tette, hogy hétköznap este is mérkőzéseket rendezzenek.

Az angol liga végül 1960-ban írta ki először a sorozatot, mégpedig kizárólag a profi egyesületek számára (az FA-kupában az amatőrök is elindulhatnak), de a torna nem sok vonzerőt jelentett a csapatok számára, és eleinte sok klub nem is vett részt rajta. Ez akkor változott, amikor a liga a győztes számára lehetővé tette az UEFA-kupában való indulást - innentől kezdve a ligakupának nagyobb lett a presztízse.

A kupa a fénykorát alighanem a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el, amikor az Európában is egyeduralkodó angol egyesületek nagyon komolyan vették a sorozatot, a BEK-győztes Nottingham Forest és a Liverpool FC is többször elhódította.

A Premier League létrejöttével aztán a ligakupa jelentősége a nagy klubok számára csökkent, inkább az élvonal középcsapatai számára vált kiugrási lehetőséggé: a Leicester City például kétszer is elhódította, de megnyerte a Tottenham Hotspur és a Middlesbrough FC is. A sztárklubok viszont leginkább a fiatal játékosaik vagy éppen a tartalékok "tesztelésére" használták a sorozatot, és nem nagyon vették komolyan - akadt olyan mester, amely csak "Micky Mouse Cup"-ként emlegette. Az utóbbi években azonban ez a trend is megfordulni látszik, elvégre tavaly a Manchester United, egy évvel korábban pedig a Chelsea FC hódította el a trófeát.

Az arisztokrata Kékek portugál kapitánya...

Az idei döntő a fenti két trend összeütközését hozza, hiszen az egyik résztvevő, az Arsenal FC a jelenlegi kiírásban is elsősorban arra használta a sorozatot, hogy játéklehetőséget adjon fiatalabb focistáinak - a másik döntőbe jutott csapat, a Chelsea FC viszont egy újabb trófea megnyerésének lehetőségét látta a ligakupában, és José Mourinho ennek megfelelően rendre a legnagyobb sztárokat is pályára küldte a sorozatban. Várhatóan így lesz ez majd most is, a Kékeknél csak a sérült John Terry hiányzik majd a csapatból, viszont alighanem ott lesz a kezdők között Michael Essien (aki kényszerű okok miatt megint a védelem tengelyében kaphat helyet), Michael Ballack, Frank Lampard, Didier Drogba és Andrij Sevcsenko is. Sőt, azt sem lehet kizárni, hogy a balhátvéd posztján Ashley Cole is lehetőséget kap, ami külön pikantériát adhat a meccsnek, hiszen a bekk a nyáron az Arsenaltól igazolt a Chelsea-be, ráadásul nem a legbékésebb körülmények között.

... és az Ágyúsok francia tüzérparancsnoka újra egymás ellen

Ami az Arsenalt illeti, Arsene Wenger a ligakupában végig igyekezett a keret kevésbé rutinos játékosainak lehetőséget adni, és elsősorban azokat a focistákat szerepeltette, akik a Premier League-ben kevesebb szerepet kaptak. A menetelés egyik főhőse így a brazil Júlio Baptista volt, aki a bajnokságban csak 12 alkalommal szerepelt, és egyetlen gólt sem szerzett - a ligakupában viszont a Liverpoolnak egy meccsen négyszer köszönt be, de a Tottenham Hotspur ellen is duplázott. A kapuban az elvnek megfelelően Manuel Almunia áll majd, és nagy valószínűséggel kezdeni fog a brazil Denílson, a francia Abou Diaby és az ifjú angol Theo Walcott is. A nagy kérdés a két szélsőhátvéd személye, hiszen mind Justin Hoyte, mind Gael Clichy sérüléssel bajlódik - nélkülük Johan Djourou és Armand Traoré kaphat lehetőséget, utóbbi játékos a bajnokságban még nem debütált az Ágyúsoknál. Thierry Henry, Jens Lehmann vagy William Gallas viszont még kispados sem lesz, és Tomás Rosicky is csak ott kap helyet. Jellemző, hogy a középpályán a rutint várhatóan a 19 esztendős Francesc Fabregas jelenti majd...

A fentiek egyben a két mester futballfilozófiája közötti különbséget is jól jelzik, és Wenger, illetve Mourinho jó szokásukhoz híven a mostani döntő előtt is "beszóltak" egymásnak. A francia szakvezető a héten az egyik nyilatkozatában, mintegy futólag megemlítette, hogy szerinte "vannak olyan edzők a Premier League-ben, akik megnyerték ugyan a Bajnokok Ligáját, mégsem tartja őket nagyszerűnek". Mivel az angol élvonalban dolgozó szakemberek közül csak Sir Alex Ferguson, Rafa Benítez és Mourinho hódította el a legrangosabb európai kupát, és a Manchester United, illetve a Liverpool szakvezetőjével kapcsolatban Wenger többször is elismerően nyilatkozott, nem nehéz kitalálni, hogy kire gondolt...

Mourinho ehhez képest meglepően visszafogott volt, hiszen míg kifejtette, hogy ő magát igenis nagyszerű edzőnek tartja, de Wengerről is ugyanez a véleménye - de azért azt kihangsúlyozta, hogy az Arsenal mesterének a BL-trófea hiányzik a gyűjteményéből. Kettejük összevetéséből egyébként is Mourinho jön ki jobban, hiszen a két mester eddig hatszor találkozott egymással, és Wenger egyelőre nyeretlen a portugál szakember ellen: három döntetlen mellett három Chelsea-győzelem született.

A vasárnapi meccsel kapcsolatos érdekességek közé tartozik még, hogy várhatóan ez lesz az utolsó ligakupa-döntő Cardiffban, jövőre ugyanis már minden bizonnyal az újjépült Wembleyben játsszák majd a meccset. Igaz, az eredeti tervek szerint már az idei finálét is ott kellett volna rendezni...

A mérkőzés nem csak emiatt lesz történelmi, hanem azért is, mert a ligakupa történetében először fordul elő, hogy két londoni együttes vívja a finálét, és arra is 20 éve volt utoljára példa, hogy a döntőben két, a bajnokságban az első négy között lévő csapat jutott volna be. 1987-ben az Arsenal FC és a Liverpool mérte össze erejét, és akkor a trófea az Ágyúsoké lett.